Értékbecslői feladatok

Egy értékbecslő az ingatlan értékét állapítja meg. Ez egybe eshet vagy akár el is térhet a várható piaci ártól, az eladó és vevő megállapodásától függően.

Sokszor beszéltem már arról, hogy mi a különbség az értékbecslés és az értékmegállapítás között, de most nézzük meg ezt röviden még egyszer:

A két tevékenység nagyon hasonló, az eredmény ugyanazokból az adatokból táplálkozik, tehát nincsen különbség a hitelességüket tekintve, csak a hozzájuk kapcsolódó munka mennyisége eltérő.

  • Az értékbecslés egy 30-40-50 oldalas dokumentum (az ingatlantól függően), amelyben leírások, számítások, fényképek, térképmellékletek és minden egyéb részlet szerepel.
  • Ezzel szemben az értékmegállapítás  ennek csak egy kivonata, amely csak a végső értéket tartalmazza. Erről szóban, egy személyes konzultáció során tájékoztatjuk az ügyfelet. 

Hogyan dolgozik egy értékbecslő?

1.lépés – Felkészülés, információk, dokumentumok beszerzése, rendszerezése

Mindig megvizsgáljuk az ingatlan jogi és természetbeni állapotát, tehát értékbecslőként először megnézzük a tulajdoni lapot és családi ház illetve telkes ingatlanok esetén a térképmásolatot. 

Az előkészületek során még további dokumentumokat is kaphatunk, amik segítségünkre lehetnek a munkánk során, ilyenek például egy építés alatt álló ingatlan készültségi fokáról szóló táblázat, egy költségvetés vagy egy energetikai tanúsítvány.

Banki megrendelésekkor adásvételi szerződést és erre vonatkozó adatokat hivatalosan már nem adnak ki az értékbecslőknek így pl. konkrét vételárról nincs információnk.

2.lépés –  Helyszíni szemle

Az értékbecslő egy bejárás során rögzít minden további szükséges információt az ingatlanról. Ide tartoznak:

  • Egyrészt az ingatlant bemutató személytől kapott információk (mikor épült, miből épült, hogyan épült, jelenlegi állapotát mikor nyerte el, milyen felújítások voltak, mivel fűtik, milyen szigetelése van, stb);
  • Másrészt ekkor és itt hasonlítjuk össze a jogi állapotot a természetbeni állapottal, azaz ellenőrizzük, hogy  a tulajdoni lapon illetve a térképmásolaton szereplő adatok megfelelnek-e a valóságnak vagy van-e valamilyen eltérés.

Az esetleges eltéréseket vagy hibákat (pl. repedések, ázások, stb.) ugyanúgy, ahogyan az értéknövelő extrákat (pl. klímaberendezés, riasztó, elektromos kapu, stb.) is rögzítjük és fotókkal dokumentáljuk.

Ahhoz, hogy minden beazonosítható legyen mindent le kell fotózni, és az értékbecslőnek mindent meg kell néznie hiszen ez kell az érték megfelelő meghatározásához.

3.lépés – Papírmunka és számítások

Befejező lépésként minden információt felviszünk egy értékbecslési programba, elvégezzük a szükséges számításokat és elkészítjük magát az értékbecslést.

Az érték megállapításához alapvetően 3 féle módszert alkalmazunk: 

  1. Piaci összehasonlító módszer: hasonló ingatlanokat keresünk és kínálati illetve tényadatok alapján kiszámoljuk az ingatlan értékét.
  2. Költségalapú módszer: itt gyakorlatilag az újraelőállítási költségből kivonjuk az idő múlása miatti avulást, majd hozzáadjuk a hozzá tartozó földterület értékét.
  3. Hozam elvű módszer: az ingatlan jövőbeni hasznainak és az ezek megszerzése érdekében felmerülő kiadások különbségéből (tiszta jövedelmek) vezetjük le az értéket. Ezt többnyire ipari és gazdasági ingatlanoknál alkalmazzuk. 

Fontosnak tartom kiemelni, hogy bármelyik módszert is alkalmazzuk az értékbecslő a feladatát objektív szemlélettel és mindig az aktuális piaci információkat figyelembe véve és felhasználva kell, hogy elvégezze!

Akár értékbecslésről, akár értékmegállapításról legyen szó, az mindig az aktuális piaci értéket mutatja és az értékbecslői gyakorlat szerint 90 napig érvényes.

Küldetésem

Küldetésünk, hogy szakértelmem segítségével akár eladói, akár vevői oldalról mindenki megtalálja a számításait.

Korábbi tartalmaink

Elérhetőségeim

Küldetésem

Küldetésemnek tekintem, hogy segítsek megtalálni a hozzám fordulók számítását, akár ingatlaneladásról, akár -vételről legyen szó!

Szilágyi Szabolcs ingatlan © – Adatvédelmi tájékoztató